* Kathniss Reverdeen szemszöge*
- A picsába. Mi a francot keresünk mi ebben a szarban? Haza akarok menni! - sipákoltam idegesen, miközben körbe- körbe járkáltam a kis teremben, ahova eközben jutottunk. Michelle idegesen rágózott, Niall engem vizslatott, Harry (a göndör) káromkodott, a többiek meg fáradtan ültek. Igen, köbö 12 órája vagyunk ebben a rejtélyes játékban. Azóta nem igazán kaptunk enni, inni, sőt az egyik gyerek már besokallt, mert pisilnie kell. Ő elég furán nézett ki, mert annyira kellett pisilnie, hogy csak motyogott magában valamit. Zilálva huppantam le egy babzsákfotelbe, és magam előtt összekulcsoltam a kezem. Mi a francot keresünk itt? Mi ez? Semmit nem értek. Bah.
- Nyugodj már le, szöszi! - szólt rám az egyik fekete hajú csaj. Szemeimet forgatva ránéztem, és megszólaltam.
- Szerintem egyikünk se örül, hogy itt vagyunk. Kurvára nem tudok lenyugodni, érted? Haza akarok menni, videó játékozni akarok! - emeltem fel a hangom, mire mindenki rámnézett. - Bocs, nem akartam kiabálni - hajtottam le a fejem.
Ekkor egy éles sípolást hallottunk, amitől mindenki összerezzent. Aztán egy ismeretlen hang csendült fel a falon lévő hangszóróban.
"Kedves játékosok. A mai naptól kezdve az életük lesz a fizetőeszköz! Örülünk, hogy ilyen színes csapatot szedtünk össze. Nos, a helyzet a következő. A nevem Derek Earth, és mától én leszek a legkedvesebb ember veletek. Harcolnotok kell, talán egymással is. De ez nem történhet meg, ha vigyáztok. Két csapat küzd egymással, a Fehérek és a Feketék. A játék neve, amiben ti most benn vagytok, a "The Fight". Aki hamarabb megszerzi a másik csapat zászlaját, az a nyertes, és az a csapat menekülhet meg ebből a játékból. A játékszabályokat ezen a kis papíron olvashatjátok. A cél a következő: Megölni minden feketét, hogy Ti menjetek haza. Senkit ne kíméljetek! Harcra fel!"
Mondta a gépies hang. Hát, kösz szépen, nem ölök embert. Sőt, sosem lennék képes rá. Michelle levette a bársony asztalról a pergament, és hangosan olvasni kezdte az utasításokat. Mi pedig kíváncsian hallgattuk.
- Nos, van itt egy pár szabály, de nem nagyon értem őket. Mi az, hogy van egy piros gomb, és ha feltűnik az ajtón, akkor harc van? - kérdezte, miközben keze közt forgatta a papírt.
- Mondjuk azt, hogy figyeljük az ajtót? - kérdezett vissza unottan Eva, és beszólását hangos nevetés kísérte. Igen, ezek szerint ő a "kemény, de humoros" csaj. Akkor én vagyok a "leütlek, de azért kedvellek" lány? Aha, remélem nem.
- Mit ír még? - kérdeztem
- Azt, hogy mindenki kap egy rangot, erőt, és úgy kell harcoljunk
- Mondjuk, örülnénk, ha felolvasnád, hogy mik leszünk. Mert tudjuk, hogy mi vagyunk a Fehérek, de mást nem tudunk - törölte meg az arcát a pisilős srác. Michelle bólintott, aztán felolvasta, hogy milyen rangokat és erőket kapunk.
Öt farkas (Luke Denver, Niall Horan, Harry Styles, Logan Lerd és Hope Everful), 4 varázsló\boszorkány (Marina Diamond, Sarah Mendes, Zack Truth és Cole Ross) 2 vámpír (Katniss Reverdeen és Michelle Rozga) és a többiek pedig íjászok (Eva Marie, Ed Ross és Cody Jackson).
- Aha, szóval vérszívó leszek. Hm, ki akarja, hogy kiszívjam a vérét? - nevettem fel őszintén, mire a többiek is felröhögtek.
Azért elég fura kis csapat lettünk mi, 14-en. Van köztünk egy antiszociális, egy mindig pisilős, egy nagyon éhes, egy vicces, de harcos lélek, egy őrült (mindig csapkod), egy hipohonder, egy bérgyilkos, aki a legjobb barátnőm, egy szépfiú, egy deszkás, egy zenész, én, akit megrázott ez az egész, és még 3 plázacica. Ja, elég jók leszünk.
- Eléggé elkalandoztál - ölelte át a vállamat Niall, és közelebb húzott magához. Reflexből levettem a kezét rólam, és kérdőn néztem rá.
- Maradjunk 1 méter távolságra, oké? - kérdeztem, és megajándékoztam egy biztató mosollyal. Furán nézett rám, de a szemeinél összefutottak a nevető ráncok, gy tudtam, hogy nincs gáz. - Amúgy, mikor kezdünk edzeni? Vagy mi - néztem körbe. A többiek egyöntetűen megvonták a vállukat, csak Eva nézett fel az egyik könyvből, és unottan válaszolt
- Nem vagy te olyan okos, mint látszol - oltott le lazán, s folytatta - Nem fogunk edzeni. Ez a játék nem arról szól, hogy edzünk vagy valami. Hanem, hogy harcolunk, egyből. Nincs edzés. Most egyelőre annak örülhetünk, hogy az a seggfej Derek megengedte, hogy csak holnaptól kezdjük a játékot. Így ma még aludhatunk - mondta lekezelő stílusban. Ennek a csajnak lételeme a köcsögösködés? Bah.
- Jó, kösz - dörmögtem halkan. Niall még mindig mellettem ült, és elővett egy kis csokit. Furán nézhettem rá, mert felém tartotta - Honnan van neked csokid? - suttogtam
- A zsebemben találtam. Nem tudom hány napos, de éhes vagyok, így mindegy. Kérsz? - nézett rám, s megajándékozott egy édes mosollyal.
- Nem, köszi. Nem eszek édességet. Én is éhes vagyok. Nincs itt valami hűtő, vagy valami? - pattantam fel hirtelen, és keresgélni kezdtem a teremben. Szomorúan konstalláltam, hogy ebben a szobában semmi nincs. Csak néhány poros könyv, egy gomb, ami majd felvillan egyszer, egy pár babzsákfotel, vagyis pontosan 14 darab. És persze mi. Höh, elég vidám hely. Mindenki elfoglalta magát, csak én tébláboltam össze vissza. Felálltam, leültem és ezt így egy párszor.
Aztán eljött az este. Vagyis azt hiszem, mert kint elég sötét lett. Lassan kinyílt a fémajtó, és egy magas, jóvágású ember lépett be. Megakadt a szeme rajtam, és egy gúnyos mosoly terült egy a száján. Pillanatok alatt elkaptam a fejem, és inkább felálltam.
- Hát maga meg kicsoda? - állt elé Zack lazán. A pasi még mindig engem nézett, de aztán körül pillantott mindenkin, s száján már nem gúnyos, hanem büszke mosoly volt. Mormogtam magamban egy féreg szót, és kíváncsian néztem, hogy mit akar itt.
- Derek vagyok, a játékvezető. A holnapi nappal kezdetét veszi a The Fight nevezetű élethű játék. Aki itt meghal, az a valóságban is meghal. Nincs mese, nincs ámítás. Mindenki megkapja majd a fegyverét, a vámpírok harapással illetve karó döféssel halhatnak meg, őket nem lehet lelőni, se megütni. A farkasokat lelőni lehet, a többi rájuk nem érvényes. A boszorkányok illetve varázslók varázslattal harcolnak, gömböket használnak. És az íjászok értelemszerűen íjjal dolgoznak, őket lelőni lehet - hadarta el, aztán még egy mosolyt is elejtett, s elment. De előtte hozzám lépett. A többiek feszülten követték a mozgását, és meg megfagyva álltam előtte. Körülbelül 10 centire. Klassz.
- Vigyázz magadra! Sokan megakarnak majd ölni. De te biztos túléled - kacsintott, és beharapta a szája szélét. Most azt hitte, hogy szexi? Hah, nagyon téved. Viszont..Nem értem, hogy miért pont nekem mondta ezt. Bah, mikről nem tudok?
Elment. A többiek leültek, én pedig idegesen doboltam a lábamon.
Hát, így telt az első este ezen a fura helyen.
- A picsába. Mi a francot keresünk mi ebben a szarban? Haza akarok menni! - sipákoltam idegesen, miközben körbe- körbe járkáltam a kis teremben, ahova eközben jutottunk. Michelle idegesen rágózott, Niall engem vizslatott, Harry (a göndör) káromkodott, a többiek meg fáradtan ültek. Igen, köbö 12 órája vagyunk ebben a rejtélyes játékban. Azóta nem igazán kaptunk enni, inni, sőt az egyik gyerek már besokallt, mert pisilnie kell. Ő elég furán nézett ki, mert annyira kellett pisilnie, hogy csak motyogott magában valamit. Zilálva huppantam le egy babzsákfotelbe, és magam előtt összekulcsoltam a kezem. Mi a francot keresünk itt? Mi ez? Semmit nem értek. Bah.
- Nyugodj már le, szöszi! - szólt rám az egyik fekete hajú csaj. Szemeimet forgatva ránéztem, és megszólaltam.
- Szerintem egyikünk se örül, hogy itt vagyunk. Kurvára nem tudok lenyugodni, érted? Haza akarok menni, videó játékozni akarok! - emeltem fel a hangom, mire mindenki rámnézett. - Bocs, nem akartam kiabálni - hajtottam le a fejem.
Ekkor egy éles sípolást hallottunk, amitől mindenki összerezzent. Aztán egy ismeretlen hang csendült fel a falon lévő hangszóróban.
"Kedves játékosok. A mai naptól kezdve az életük lesz a fizetőeszköz! Örülünk, hogy ilyen színes csapatot szedtünk össze. Nos, a helyzet a következő. A nevem Derek Earth, és mától én leszek a legkedvesebb ember veletek. Harcolnotok kell, talán egymással is. De ez nem történhet meg, ha vigyáztok. Két csapat küzd egymással, a Fehérek és a Feketék. A játék neve, amiben ti most benn vagytok, a "The Fight". Aki hamarabb megszerzi a másik csapat zászlaját, az a nyertes, és az a csapat menekülhet meg ebből a játékból. A játékszabályokat ezen a kis papíron olvashatjátok. A cél a következő: Megölni minden feketét, hogy Ti menjetek haza. Senkit ne kíméljetek! Harcra fel!"
Mondta a gépies hang. Hát, kösz szépen, nem ölök embert. Sőt, sosem lennék képes rá. Michelle levette a bársony asztalról a pergament, és hangosan olvasni kezdte az utasításokat. Mi pedig kíváncsian hallgattuk.
- Nos, van itt egy pár szabály, de nem nagyon értem őket. Mi az, hogy van egy piros gomb, és ha feltűnik az ajtón, akkor harc van? - kérdezte, miközben keze közt forgatta a papírt.
- Mondjuk azt, hogy figyeljük az ajtót? - kérdezett vissza unottan Eva, és beszólását hangos nevetés kísérte. Igen, ezek szerint ő a "kemény, de humoros" csaj. Akkor én vagyok a "leütlek, de azért kedvellek" lány? Aha, remélem nem.
- Mit ír még? - kérdeztem
- Azt, hogy mindenki kap egy rangot, erőt, és úgy kell harcoljunk
- Mondjuk, örülnénk, ha felolvasnád, hogy mik leszünk. Mert tudjuk, hogy mi vagyunk a Fehérek, de mást nem tudunk - törölte meg az arcát a pisilős srác. Michelle bólintott, aztán felolvasta, hogy milyen rangokat és erőket kapunk.
Öt farkas (Luke Denver, Niall Horan, Harry Styles, Logan Lerd és Hope Everful), 4 varázsló\boszorkány (Marina Diamond, Sarah Mendes, Zack Truth és Cole Ross) 2 vámpír (Katniss Reverdeen és Michelle Rozga) és a többiek pedig íjászok (Eva Marie, Ed Ross és Cody Jackson).
- Aha, szóval vérszívó leszek. Hm, ki akarja, hogy kiszívjam a vérét? - nevettem fel őszintén, mire a többiek is felröhögtek.
Azért elég fura kis csapat lettünk mi, 14-en. Van köztünk egy antiszociális, egy mindig pisilős, egy nagyon éhes, egy vicces, de harcos lélek, egy őrült (mindig csapkod), egy hipohonder, egy bérgyilkos, aki a legjobb barátnőm, egy szépfiú, egy deszkás, egy zenész, én, akit megrázott ez az egész, és még 3 plázacica. Ja, elég jók leszünk.
- Eléggé elkalandoztál - ölelte át a vállamat Niall, és közelebb húzott magához. Reflexből levettem a kezét rólam, és kérdőn néztem rá.
- Maradjunk 1 méter távolságra, oké? - kérdeztem, és megajándékoztam egy biztató mosollyal. Furán nézett rám, de a szemeinél összefutottak a nevető ráncok, gy tudtam, hogy nincs gáz. - Amúgy, mikor kezdünk edzeni? Vagy mi - néztem körbe. A többiek egyöntetűen megvonták a vállukat, csak Eva nézett fel az egyik könyvből, és unottan válaszolt
- Nem vagy te olyan okos, mint látszol - oltott le lazán, s folytatta - Nem fogunk edzeni. Ez a játék nem arról szól, hogy edzünk vagy valami. Hanem, hogy harcolunk, egyből. Nincs edzés. Most egyelőre annak örülhetünk, hogy az a seggfej Derek megengedte, hogy csak holnaptól kezdjük a játékot. Így ma még aludhatunk - mondta lekezelő stílusban. Ennek a csajnak lételeme a köcsögösködés? Bah.
- Jó, kösz - dörmögtem halkan. Niall még mindig mellettem ült, és elővett egy kis csokit. Furán nézhettem rá, mert felém tartotta - Honnan van neked csokid? - suttogtam
- A zsebemben találtam. Nem tudom hány napos, de éhes vagyok, így mindegy. Kérsz? - nézett rám, s megajándékozott egy édes mosollyal.
- Nem, köszi. Nem eszek édességet. Én is éhes vagyok. Nincs itt valami hűtő, vagy valami? - pattantam fel hirtelen, és keresgélni kezdtem a teremben. Szomorúan konstalláltam, hogy ebben a szobában semmi nincs. Csak néhány poros könyv, egy gomb, ami majd felvillan egyszer, egy pár babzsákfotel, vagyis pontosan 14 darab. És persze mi. Höh, elég vidám hely. Mindenki elfoglalta magát, csak én tébláboltam össze vissza. Felálltam, leültem és ezt így egy párszor.
Aztán eljött az este. Vagyis azt hiszem, mert kint elég sötét lett. Lassan kinyílt a fémajtó, és egy magas, jóvágású ember lépett be. Megakadt a szeme rajtam, és egy gúnyos mosoly terült egy a száján. Pillanatok alatt elkaptam a fejem, és inkább felálltam.
- Hát maga meg kicsoda? - állt elé Zack lazán. A pasi még mindig engem nézett, de aztán körül pillantott mindenkin, s száján már nem gúnyos, hanem büszke mosoly volt. Mormogtam magamban egy féreg szót, és kíváncsian néztem, hogy mit akar itt.
- Derek vagyok, a játékvezető. A holnapi nappal kezdetét veszi a The Fight nevezetű élethű játék. Aki itt meghal, az a valóságban is meghal. Nincs mese, nincs ámítás. Mindenki megkapja majd a fegyverét, a vámpírok harapással illetve karó döféssel halhatnak meg, őket nem lehet lelőni, se megütni. A farkasokat lelőni lehet, a többi rájuk nem érvényes. A boszorkányok illetve varázslók varázslattal harcolnak, gömböket használnak. És az íjászok értelemszerűen íjjal dolgoznak, őket lelőni lehet - hadarta el, aztán még egy mosolyt is elejtett, s elment. De előtte hozzám lépett. A többiek feszülten követték a mozgását, és meg megfagyva álltam előtte. Körülbelül 10 centire. Klassz.
- Vigyázz magadra! Sokan megakarnak majd ölni. De te biztos túléled - kacsintott, és beharapta a szája szélét. Most azt hitte, hogy szexi? Hah, nagyon téved. Viszont..Nem értem, hogy miért pont nekem mondta ezt. Bah, mikről nem tudok?
Elment. A többiek leültek, én pedig idegesen doboltam a lábamon.
Hát, így telt az első este ezen a fura helyen.
